Sikeres Nők Clubja

 Siker ?

Mi is a siker tulajdonképpen?

" A siker az, amikor megőrizzük lelkesedésünket, miközben egyik kudarcból a másikba bukdáscolunk." (Churchill)

Siker- az a mások előtt végzett tevékenységünk, amelyet külső kapcsolataink, a külvilág sikeresnek ítél. Az emberi közösségekben a csoport, a közösség normái szerint minősül valami / valaki sikeresnek.

Mit és kit ítélünk sikernek, sikeresnek? Ha valaki eredményes, győztes, kreatív, megvalósítja vágyait/terveit, vezető beosztásban van, híres, gazdag, kiegyensúlyozott, megtalálta a lelki békéjét....

A siker kívülről vagy belülről fakad- tehetjük fel a kérdést. 

Hogy is születik a siker? Először is megfogalmazódik bennünk egy gondolat, amely idővel átalakul vággyá, amely cselekvésre sarkall minket.Ha valamire nagyon vágyunk, cselekedni, tenni is hajlandók vagyunk annak beteljesedéséért, megvalósulásáért. Ha kitartóak vagyunk - sikeresek leszünk.

A sikeres emberek tehetségesek valamiben.

Brian Tracy szerint a siker 7 alkotórészből áll:

• lelki béke,
• energia és egészség,
• jó emberi kapcsolatok,
• anyagi függetlenség,
• értelmes célok és eszmények,
• önismeret
• önmegvalósítás.

Úgy lehetünk csak sikeresek, ha tisztában vagyunk önmagunkkal.

 Közeleg.....

.....a szeretet ünnepe. Kinek mit jelent ez? Azt hiszem, sokan csak a kényszeres ajándékvásárlási láz okozta nehézségként, kellemetlenségként élik meg ezen ünnepet. Miért is van ez így? Az anyagias, rohanó világban lassan már csak azt látjuk, mit vett apa, anya, nagymamaék, s mi milyen drága volt. A gyerekek egymást túllicitálva kérnek ajándékot a "Télapótól", "Fenyőtündértől"- ki minek hívja. Pedig a szeretet nem kerül pénzbe. A szeretet egy érzés.Vagy szeretünk vagy nem, de a kötelező ajándékozás nem okoz örömet. Sem az ajándékozottnak, sem az ajándékozónak. Az ajándékozásban az okoz örömet, ha az ajándéknak örül aki kapja. Öröm adni és öröm kapni! 

Tehát a közelgő ünnepek miatt egyre többször jut eszembe, hogy végre időben el kellene kezdeni a vásárlást, hogy ne kelljen megélni az utolsó pillanat kényszerítő élményét. Persze nem is biztos, hogy mindent úgy fogok megvenni, hiszen az is egy öröm, ha saját magam készítem az ajándékot. Íme, egy kellemes emlékem:

Gyermekkoromban az édesanyám nagynénjével egyszer kókuszos golyókkal leptük meg a családot. Talán 11-12 éves lehettem és délutánonként csak mi ketten voltunk otthon, így zavartalanul tevékenykedhettünk. Lázasan dolgoztam, csináltam amit a nagynéni mondott, házirecept szerint készült a massza,... könyékig a kókuszban..., közben vidám csevegés és lelki szemeim előtt láttam, hogy  hogy meg lesz lepődve anya-apa, ha meglátják a fa alatt a dobozkákban a nasit, amit a család minden tagja szeret. Nagy izgalommal vártam hát az ünnepet, alig tudtam tűrtőztetni magam, hogy le ne lepleződjünk ideje korán. Persze tuti dugihelyet is kellett találnunk a meglepinek. Mindez édes teher volt számomra, mert a szenteste nagy öröm volt mindannyiunknak. Sikerült a meglepi!!

E történet kapcsán nyugtázom magamban, hogy öröm volt együtt örülni és ma is ezekre törekszem saját családi körömben. 

Igaz, nekem egy szép szál fiam van, de mikor kisebb volt vele is készítettünk ajánékot, amit ő adott a családtagoknak. Számára is izgalmas volt, mind az ajándékkészítés, mind a pillanat, amikor kiderült - mennyire ért célba  a személyes meglepi.

Ilyenkor sokat gondolok az egyedül élő családtagokra, barátokra. Reményeim szerint a magányt tudjuk enyhíteni a közös ünneppel. 

 Női szerepek

A nőiségünk,női mivoltunk miben rejlik? Sokat gondolkozom ezen a témán. Milyen sokféle szerepnek kell megfelelnünk. Legyünk csinos, jól ápolt NŐK,akik felkeltik a férfiak érdeklődését, a párunkét pedig folyton éberen tartsa? Dolgozó,munkahelyén jól teljesítő, pontos, precíz alkalmazott,vagy vezető? Jó anya,aki a gyermekei szellemi, testi és mindennemű feljődését szeme előtt tartó tyúkanyó? Jó és szerető feleség? Igaz barát/ barátnő? Mennyi mindennek kell megfelelnünk életünk során! Lehetünk tökéletesek, sikeresek minden szerepünkben?  

No,ezekről fogok írni!!!! :-)

 ma esti hangulat :-)

Ma a tökéletességről olvastam egy blogban. Lehetünk-e tökéletesek? Kényszer ez vagy adottság? Sokféle vélemény létezik, egy a lényeg-mi magunk érezzük jól magunkat a bőrünkben. Tökéletesen vagy tökéletlenül, éljünk békességben magunkkal. Találjuk meg a saját belső békénket. Ehhez kapcsolódik az egyik kedvenc filmem zenéje! Élvezd!

 Gyermekkoromban többször hallottam: "Az ábrándozás az élet megrontója." Akkor kicsit misztikusnak tűnt a mondat, ma már viszont azt gondolom, hogy merjünk ábrándozni. Persze ne álmodjunk túlságosan merészet, ne rugaszkodjunk el nagyon a valóság talajáról, de ábrándozzunk. Miről is lehet ábrándozni? Kellemes, boldog életről, szerető családról, finom ételekről,egzotikus nyaralásról.....ugye, folytathatnánk a sort hosszú-hosszú percekeken, órákon át. 

Ha nem akarunk többet, jobbat, mást, mint ami van, ami körül vesz minket, akkor éljük a szürke hétköznapjainkat. Pedig a világ színes, még akkor is ha mi magunk olykor nem úgy látjuk. A világot a fejlődés, és a változás viszi előre.

Te miről szoktál ábrándozni? Én például arról, hogy a gyermekem jövőjéhez olyan alapokat adok, amellyel jól fog majd boldogulni. Vagy arról, hogy milyen jó lesz a legközelebbi nyaralás.